Nőnapon férfiak nőknek alapvetően jó szándékkal ismerik el egyenjogúságukat. A nőnappal kapcsolatban azonban mégis sok ember érez ellenszenvet amiatt, hogy ez a gesztus is csak azt az identitás alapú osztályozási rendszert erősíti, ami lehetetlenné teszi, hogy elvárásokat ne leegyszerűsítő kategóriák mentén támasszunk, lehetőségeket ne ezek alapján kapjunk életünk és munkánk során.
A nemi, nemzeti, vallási, politikai identitások alapján történő megismerés, gondolkodás, választás, cselekvés sokszor nem engedi látni és láttatni azokat az egyéni tulajdonságokat, finom részleteket, amik mentén megfontolt döntések, választások, kapcsolódások tehetők.
A finom észlelések fontosságát kiemelő gender tanulmányok már felmutatták számunkra azt is, hogy a férfi identitás szerepei, elvárásai éppoly sok nehézséget okoznak, mint a nőiek.
Idén talán különösen szívszorító belegondolni női és férfisorsokba egyaránt, mikor látjuk a fiaikat, férjeiket a háborúba engedő nők és a háborúba, gyilkolásba tuszkolt fiatalemberek tragédiáját is.
Nem hiszek abban, hogy a megoldás a kategóriák variálása, hanem inkább az egymás felé mutatott figyelmes figyelem, nők és férfiak, nemzetek részéről egyaránt. Ezt kívánom ma mindenkinek!
Sifter Éva
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
